A Föld készletei folyamatosan csökkennek. Az erőforrásaink tekintetében már így is gondban vagyunk, hiszen folyamatosan újabb ötletekkel kell előállnunk, hogy áramot tudjunk generálni, hogy a csampból vizet tudjunk engedni és nem utolsó sorban ott van még a fűtés is, ami Magyarországon a mai napig problémát okoz. Azt azonban még sosem tudtuk megállapítani, hogy hány embert tud a Föld eltartani?
A kutatók most erre próbálják megkeresni a választ. A 18. században már próbáltak rájönni arra, hogy meddig tartanak ki a Föld készletei. Egy angol pap szerint előbb vagy utóbb felemésztjük a bolygót, amely életet adott nekünk. A népesség folyamatosan növekszik, időszámításunk előtt a XII. százabdan még csak 50 millió ember élt, 1800 évvel később már 200 millióan lakták, majd az ipari forradalom tovább gyorsította ezt a folyamatot, így 150 év alatt megduplázódott ez a szám. 1804-re már több mint 1 milliárd embernek adott otthont a bolygónk.
Soha nem voltunk még ilyen sokan a bolygón, mint most. Odüsszeusz idejében, időszámításunk előtt a XII. században még csak 50 millió ember élt a Földön. Mikor Muhammad 1800 évvel később megalkotta a Koránt, már 200 millió volt a bolygó lakossága. Az ipari forradalom tovább gyorsította a népesedési folyamatokat. 150 év alatt megduplázódott a Föld lakossága, Malthus világában pedig 1804-re már 1 milliárd ember él a bolygón. Szerinte eleinte éhínségbe fognak az emberek meghalni, de ez egyelőre nem történt meg.
2019-ben 7,6 millárdan laknak a Földön, a becslések szerint pedig 2050-re elérjük a 10 millárdos határt. Vajon tényleg éhezni fogunk? Lesz mit enni és inni? És vajon hol fogunk élni? Kérdések, amelyre most még nem tudjuk a válaszokat.
Aggódni egyelőre nincs okunk, ugyanis valószínűleg lesz mit ennünk, hiszen már most is annyi ételt termelünk, amelyből 9 millárd ember simán jóllakna, ha megfelelően osztanánk el az ételt. A lakhatás más kérdés lesz, hiszen valószínűleg felhőkarcoiókban egymás hegyén-hátán hatalmas agglomerációkban tengetjük a mindennapjainkat, amely a meglévő ökoszisztémák megsemmisítésével és a fajok megszűnésével jár majd.
Inni is fogunk, hiszen édesvízkészletünk van, amely a Föld három százalékát teszi ki, bár ennek csak kétharmadához férünk hozzá jelenleg. Megoldás lenne viszont, ha az esőt összegyűjtenénk és felhalmoznánk, amely segítségével évente több tízmilliárd liter tiszta vizet tudnánk megtakarítani. Ha mindez lehetséges lenne és nem ivásra használnánk fel, akkor is tudnánk öntözni vagy mosni vele. A jelen állapotok szerint a meglévő vizünk 86 százalékát étkezésre használjuk fel, csak a maradék 14-et isszuk meg. Ez a mezőgazdaságban is megmutatkozik. 2019-ben egy átlagos étrend évente 1,5 hektár területet tesz ki, tehát ekkora területre van szüksége minden embernek az éves fogyasztására. Ha a Föld összes területét művelnénk, akkor 25 milliárd embert tudnánk vele eltartani. Ebben a mondatban csak egy hiba van, mégpedig hogy előbb fogyunk ki a vízből, minthogy ennyi ember élhessen a Földön.
Az étel és a víz után oxigénre is szükségünk van, amelyből végtelen mennyiség áll rendelkezésre, csakhogy tavaly arról számoltak be, hogy 10 emberből 9 már szennyezett levegőben éli a mindennapjait.
Az erőforrások tehát végesek, de a legnagyobb probléma mégis inkább az, hogy a készleteink nincsenek a megfelelő helyen. Hiába 2050-re éri el a népesség a 11 számjegyet, az éghajlatváltozás előbb be fog következni, feltehetőleg 2040-re. Ezt Marco Springmann, az Oxford Future of Food programjának kutatója mondta. Az emelkedő hőmérséklet megváltoztat mindent, hatalmas kihívásokkal nézünk majd szembe. Az általa összeállított étrendben a teljes kiőrlésű gabonafélék és a magvak kaptak helyet, emellett szinte semmi húst nem kellene fogyasztani, akkor talán lenne esély az erőforrások tartalékolására. A kérdés tehát nem az, hogy mennyi ember lesz, hanem az, hogy mennyi szénlábnyomot készítünk, ez pedig ellentétben van a jelenlegi étkezésünkkel és életvitelünkkel.
