Jövőre jelentős átalakuláson megy át a szakképzési terület. Megváltozik az iskolák neve, az új törvény ráadásul kihat a képzések hosszára és az oktatók jogállására. Az általános iskolát be nem fejezőket pedig egyfajta dobbantóprogram segítségével próbálják majd szakmához juttatni. Ezentúl a szülő kötelessége lesz a gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzéséig taníttatni.
Kedden fogadták el azt a törvényjavaslatot, amit Palkovics László innovációért és technológiárt felelős miniszter adott be a szakképzésről. A 2020/2021-es tanévtől kezdve a szakképzési intézményeknek két típusa lesz, a technikum és a szakképző iskola. Az ötéves technikusképzéssel a cél az lenne, hogy néhány éven belül ismét legyen elegendi jármű- és vegyiparból hiányzó középvezetői kör. Fontos lenne, hogy a képzésből egyenes út vezessen a felsőoktatásba, a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel meg.
A hároméves szakképző iskola szintén egy alapozó képzéssel indul. Ezekben az intézményekben az egyéves ágazati alapozást egy kétéves szakmai képzés követi, a technikumokban pedig a kétéves alapozást egy az eddigitől eltérő három éves szakmai képzés tudnak folytatni a diákok.
Tanulmányi eredménytől függően a nappali oktatásban résztvevő tanulók ösztöndíjra jogosult, ráadásul egyszeri pályakezdési juttatást is kaphat, ha befejezi a képzést és szakmát szerez. Az említett ösztöndíj szakképző iskolákban 9. évfolyamon 14 ezer forint, illetve intézménytől függően 10 és 50 ezer forint között kaphatnak azok a tanulók, akik nem vesznek részt duális képzésben. Ezzel szemben a technikumba járó diákok 9. és 10. évfolyamon havi 7 ezer forintot kapnak, de további juttatásokra is jogosultak. Öszöndíjat viszont csak a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak. A duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékát kaphatják, ami az utolsó évben 100 százalékra is emelkedhet. A sikeres szakmai vizsga után pedig akár 150 és 300 ezer forint közti összeget is hazavihetnek.
A törvény újdonsága továbbá a már említett dobbantóprogram, ami az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal rendelkező, illetve az oktatásban lemaradó tanulókat érinti. Ez a programban részt vevők felzárkoztatását szolgálja, amely ezek után egy részszakma megszerzését segíti elő.
Azt is elmondták, hogy a tanulók törvényes képviselője a felelős azért, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de minimum egy részszakma megszerzéséig tanulmányt folytasson valamelyik intézményben. Ha a szülő ezt nem teszi meg, akkor szüneteltetik a gyermek után járó valamennyi juttatást, beleértve a segélyeket is.
A szakképzésben a tanárok a jogszabály alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. Ennek az az oka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak megfelelő fizetéssel lehet megtartani, csak így biztosítható a megfelelő szakemberek foglalkoztatása.
A jogszabály legtöbb paragrafusa 2020. január 1-jétől hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései viszont csak 2021. január 1-jétől lépnek életbe.
