Idén már hetedik alkalommal tették közzé azt az éves jelentést, amely hazánk lakhatási szegénységéről szól. A statisztika szerint Magyarországon egyre nagyobb a lakhatási válság, és szinte minden kutatás egytől-egyig ezt igazolja. Régiós összehasonlításban is nagyon rosszul állunk.
Tagai Gergely elmondása szerint, bár hazánkban a lakhatásra fordított közpénzek nem alacsonyak, sok lakásszegénységi mutatóban kirívóan rosszak vagyunk az európai átlaghoz képest, illetve a V4-ektől is jócskán le vagyunk maradva. Azt is hozzátette, hogy ezeket a pénzeket máshogy kellene elkölteni, hogy csökkentsék az egyenlőtlenséget.
A legnagyobb veszélyben itthon a vidéken élők, a 18 év alattiak, a gyermeküket egyedül nevelő szülők és a többgyermekes családok vannak a térség többi országához képest. A súlyosan hátrányos helyzetben élők körében nagy a hitellel rendelkező lakástulajdonosok, hiszen önerőből nem tudnak maguknak házat vásárolni. A szociális bérlakásszektor és a hitelválságban érintettek helyzete is sokkal rosszabb, mint más kelet-európai térségekben. Hiába volt több jelentős változás a lakáspolitikában, a lakhatási szegénységi mutatók így is rohamosan zuhantak.
A Periféria Központ egyik kutatója elmondta, hogy 4,4 millió magyarországi lakásból körülbelül 3,5 nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak, ráadásul továbbra sincs láthatáron jelentős kormányzati program, amely ennek javulását elősegítené.